Most nem érdemes kapkodni

Az ingatlanalapok ügyében a napokban felmerülő információhiányt kívánta pótolni sajtótájékoztatóján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Azt mondják, ha nem szükséges, a válság közepette nem feltétlenül érdemes kapkodni, célszerű kivárni a piacon.

A felügyelet szerint nem ismétlődhet meg a novemberi jelenség, amikor is a befektetők egynegyedét vették ki az ingatlanalapoknak, aminek következtében a kifizetéseket egyébként néhány napra fel is függesztették. Farkas István mindenekelőtt emlékeztetett arra: a PSZÁF-nak mindig is hármas tevékenysége volt: a piaci folyamatok figyelemmel kísérése, az arról való tájékoztatás, illetve az ennek következtében történő beavatkozás.

A jelen helyzetet érintve leszögezte: sokan azt hiszik, most fog lejárni százezer alaptulajdonosnak az a 90 napos visszaváltási periódusa, amikor a novemberi felfüggesztést követően elkezdődnek a kifizetések. Ezzel ellentétben azok a szerződések szerint folyamatosan zajlanak (hat alap esetében például már 31 nap után el is kezdődtek), s a felfüggesztés óta 32 milliárd forintot kaptak meg az azt igénylők - kérvény pedig egyelőre további néhány tízmilliárdra érkezett már be. Lényeges információ itt, hogy a tavalyi év vége óta a törvény már lehetőséget biztosít a nyílt végűek zárttá való átalakítására - erre a lehetőségre idáig négy alapnál kaptak engedélyt, jellemzően 2,5-4 éves határidővel. Harmadik információként pedig fel kívánta hívni a figyelmet arra, hogy a befektetőknek meg kell kapniuk a korrekt felvilágosításokat ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak. Ide vonatkozik például a szerződések típusára vonatkozó adat, és hogy milyen költségek terhelik az ingatlanokat. Ez már csak azért is lényeges, mert az ingatlanok értékét illetően igen jelentős szórás tapasztalható a terület vonatkozásában. De ugyanígy komoly eltéréseket takarhatnak attól függően, hogy azok lakó vagy egyéb ingatlanok, illetve hogy euróban kötik-e meg a kontraktust. Hozzátette még: úgy gondolja amúgy, az ingatlan-befektetők nagyobb része mindezekkel tisztában van, s óvatos is, azaz inkább kivár.

Újságírói kérdésre, miszerint igaz-e az, hogy a felügyelet az egyik pénzintézet határozott nyomására függesztette fel az összes ingatlanalapot, elmondta: határozottan visszautasítják az ilyen jellegű feltételezéseket, s azokat rosszindulatú híreszteléseknek tekintik. A PSZÁF ugyanis minden alkalommal a piac egésze biztonságának érdekében jár el. A befektetési jegyek tömeges visszaváltása minden alapot érintett - világított rá Farkas -, ám különböző mértékben, mely alapvetően annak a függvénye, hogy az egyes alapok befektetési jegy tulajdonosainak összetétele lakossági vagy intézményi. Amint szintén hangsúlyozta, egyes híresztelésekkel ellentétben a felfüggesztés nem ellentétes az uniós gyakorlattal, hiszen hasonló például Németországban vagy Spanyolországban is megtörtént.

Rámutatott arra is, véleménye szerint a befektetési alapokat érintő jogszabályokat nálunk koherencia-zavarok övezik. Ilyen többek között, hogy léteznek olyan ingatlanalapok alapjai, amelyek közvetlenül nem kezelnek vagy fejlesztenek ingatlant - ezekre nem tisztázottak a regulák. Csakúgy, mint az, hogy milyen elbírálás alá esnek a zártvégűvé alakult alapok alapjai.

Szerző: Vass János

Forrás: www.stop.hu